- lóinfluenza,
- tetanusz,
- herpeszvírus okozta megbetegedés,
- Nyugat-Nílusi láz,
- veszettség,
- lépfene és
- vírusarteritis
Lóinfluenza
Magyarországon a versenyző és hivatalos rendezvényen megjelenő lovakat évente kétszer kötelező lóinfluenza ellen oltani. Az influenza ragályos, gyorsan terjedő fertőző betegség, mely elsősorban magas lázat és légzőszervi tüneteket okoz. Különösen a sokat utazó, más lovakkal is találkozó verseny- és sportlovak vannak kitéve a fertőzésnek.
Az oltási sort 5-6 hónapos kortól ajánljuk. Az alapimmunizálás része az első oltás után 4-6 héttel később végzett ismétlő oltás, utána 5 hónap elteltével, majd félévente ismételjük a vakcinázást. Védettség az alapimmunizálást követő 14 nap múlva áll fenn. Versenyző lovaknak a félévi ismétléseknél +/-21 napos türelmi idő elfogadható.
Tetanusz
A tetanuszt a Clostridium tetani nevű baktérium toxinja okozza. Ha az egyébként normálisan is a környezetünkben élő baktérium mély sebekbe kerül, oxigénmentes úgynevezett „anaerob” környezetben elszaporodik, majd toxint termel, ennek következtében pedig merevgörccsel járó betegséget okoz. A kórképre jellemzőek a görcsök, rángások, a lovak érzékenyek a fényre, egyéb behatásokra, mereven áll a fülük, farkuk és a harmadik szemhéj jellegzetesen előesett. Legjobb védekezés a megelőzés rendszeres vakcinázással, illetve a sebek tisztítása, fertőtlenítése!
Az oltást 6 hónapos kortól kezdjük, majd 4 hét után ismételjük, ezután évente érdemes megismételni az oltást annak ellenére, hogy idősebb, többször vakcinázott lovakban akár több ideig is védelmet nyújt a vakcina. Amennyiben lovunk megsérült és nem volt vakcinázva tetanusz ellen, akkor nem elég csupán oltást adni a betegség megelőzésére, hanem tetanusz elleni szérum egyidejű adásával kell védekeznünk.
Herpesz (Equine Herpes Virus, EHV 1-4)
A lovaknak több herpeszvírusa ismert, ezek közül a legnagyobb jelentősége az 1-es és a 4-es herpeszvírusnak van. Ezek okozhatnak vetélést, légzőszervi, illetve idegrendszeri megbetegedést. A légzőszervi forma lázzal, orrfolyással, köhögéssel jár és az idegrendszert érintő forma pedig elsősorban a hátsó lábak mozgászavarával, esetleg elfekvéssel jár.
Az oltást 5 hónapos korban ajánljuk elkezdeni, majd 4-6 héttel később megismételni, ezt követően 5 hónappal később, majd félévente vakcinázunk. Amennyiben szükséges csikóknak 3 hónapos korban lehet adni egy kiegészítő oltást. Vemhes kancáknak érdemes a vemhesség 5., 7. és 9. hónapjában ismételt vakcinát adni.
Nyugat-nílusi láz (West Nile Virus)
A megbetegedés 2003 óta jelentkezik hazánkban. Szúnyogok terjesztik a vírust, ami aztán a központi idegrendszert támadja meg és okoz változatos tüneteket, mint például a hátulsó és/vagy elülső lábak mozgászavara, imbolygás, elfekvés, agyi tünetek, nyelvlógatás, evési rendellenesség. A betegség emberre is veszélyes, mi is a szúnyogoktól fertőződhetünk. Fontos tudni, hogy ember a lótól vagy egyik ló a másiktól nem kaphatja meg, a betegséget madarak tartják fent, és a belőlük táplálkozó szúnyogok terjesztik tovább. Sok ló tünetmentesen átesik a fertőzésen, mintegy 10-30 százalékuk mutat tüneteket, melyben egy részük el is pusztulhat, meggyógyulhat teljesen, vagy maradandó elváltozásokkal.
A Magyarországon elérhető vakcina bár a vírus másik törzse ellen készült, mint, ami itt a lovakat megbetegíti, ennek ellenére 80-90 százalékban keresztvédelmet ad. Az oltást 6 hónapos korban lehet kezdeni, majd 3-5 héttel ezután egy ismétlő oltást adunk, amit évente kell ismételni.
Veszettség
A veszettség lovak esetében nagyon ritka megbetegedés, mely idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg. Hazánkban pár évig nem fordult elő a betegség, majd újra felbukkant az ország középső területén. Érdemes a járványügyi helyzetről rendszeresen tájékozódni. A vakcinázást kutyákhoz hasonlóan évente végezhetjük.
A lépfene és vírus arteritis ellen való védekezés nem a rutin vakcinázás része.
