A sántaság az egyik leggyakoribb probléma a lovak körében. A ló ortopédia (vagy otrhopedia) praxisunk fő specializációs területe.

Vizsgálata nagy szakértelmet igényel az állatorvos részéről. A lótól a kellő együttműködés, a tulajdonostól pedig a nagyfokú türelem az elvárás. Legnehezebb dolgunk akkor van, ha egy lónak több végtagja is fáj, illetve, ha egy lábon több, akár három-négy elváltozás is van.

Ha részletesebben szeretné megérteni, megismerni a sántaság problémakörét, látogasson el a losantasag.hu oldalra.

A sántaság vizsgálata három részből tevődik össze. Mivel nem beszélünk ló nyelven kellő mélységben, ezért ezzel a nyakatekert módszerrel kell kiszedni a páciensből, hogy melyik lába és hol fáj. Célunk, hogy a lehető legtöbb információt összegyűjtsük a diagnózis felállításához.

Az első felvonás az úgynevezett fizikális vizsgálat. Ennek során felvezetjük az állatot lépésben, ügetésben, egyenes vonalon és körön, kemény és puha talajon. Sor kerülhet a nyereg alatti vizsgálatra is. Fontos, hogy a lehető legtöbb módon megnézzük a lovat, hiszen az egyes betegségek során különböző módon sántíthat a ló – így tudunk a legtöbb információhoz jutni. Ezt követi a sánta végtag (és természetesen a nyak, hát és far) tapintása, nyomkodása, tekergetése, feszegetése. Duzzanatokat, melegebb részeket, fájdalmas területeket keresünk. Az ízületeknél, ínhüvelyeknél megnézzük a bennük lévő folyadék mennyiségét, a hajlíthatóság mértékét és fájdalmasságát. Ekkor végezzük a hajlítási próbákat, ami elsősorban az ízületekben lévő fájdalmat erősíti fel. Sok ló esetében már itt be lehet határolni a fájdalom helyét, de ha nem...

Következik a második forduló, a diagnosztikai érzéstelenítés. Ennek két fő változata van. Az egyik az érző idegek elérzéstelenítése meghatározott pontokon, lentről felfelé haladva. Ugyanazt csináljuk, mint a fogorvos a foghúzás előtt. Ha a sántaság javul, vagy elmúlik, tudjuk, hogy a végtagnak az elérzéstelenített részén van a fájdalom forrása. A másik módszer az ízületek, ínhüvelyek, nyálkatömlők (bursa-k) közvetlen beinjekciózása, ami tovább szűkíti a fájdalmas terület nagyságát. A legpontosabb diagnózishoz úgy juthatunk, ha mindkét módszert alkalmazzuk. Egyes lovaknál ezt nem lehet elvégezni, mert nem engedik a végtag szurkálását. Tilos érzéstelenítéses vizsgálatot végezni törés, repedés gyanú esetén, illetve helyi fertőzés fennállásakor.

Ezután következik a harmadik fázis, a képalkotó eljárások elvégzése. A legtöbb esetben röntgen- és ultrahangos vizsgálatot végzünk. Előfordulhat, hogy nem elegendő az így nyert információ és a biztos diagnózishoz CT, MRI vagy szintigráfiás vizsgálatra van szükség.