Légzőszervi vizsgálatot akkor végzünk, amikor a ló köhög, orrfolyása van, vérzik az orra, nehezített légzése van, vagy rendellenes hangokat hallat.

A fizikális vizsgálat során fonendoszkóppal meghallgatjuk a ló mellkasát és légcsövét a nyak alján. Amire figyelünk, az a légzési hangok megváltozása. Ezek lehetnek erősebbek vagy gyengébbek, mint a normális, de lehet, hogy a minőségük változik meg (sercegés, búgás, sípolás stb). A légzési hangok sokat segítenek a diagnózis felállításában, de sokszor érdemes kiegészítő vizsgálatokat alkalmazni.

A legfontosabb módszer az endoszkópia. Az endoszkópos vizsgálat során egy vékony, hajlékony kamerát vezetünk le a ló mélyebb légútjaiba. A vizsgálat során láthatjuk, hogy honnan folyik a váladék, a vér és megfigyelhetjük a gége működését. Váladék mintát is nyerhetünk.

A BAL (Bronchoalveolaris Lavage – „tüdőmosás”) egy nagyon informatív vizsgálat. Egy vékony, hosszú csövet vezetünk le egészen a ló tüdejéig. Ezen keresztül steril, infúziós oldatot juttatunk a tüdőbe, ami összekeveredik az ott lévő váladékkal. Ezt a keveréket visszaszívjuk, majd a laboratóriumban megvizsgálják a benne található sejteket. Ez az úgynevezett citológiai vizsgálat. A kehesség és a gyulladásos légúti betegség diagnosztizálásához nélkülözhetetlen.

Röntgen vizsgálattal leggyakrabban az orr melléküregeit vizsgáljuk orrfolyás esetén, de a tüdőről és a nyakról is lehet felvételeket készíteni

Ultrahangos vizsgálattal leginkább a mellkast (és a szívet) szoktuk vizsgálni.